giovedì 20 giugno 2013

Friss nyari salata - sargadinnyevel, sonkaval, parmezannal rukolaval

Ma gondoltam egy nagyon kicsit, es alkottam egy finom salatat. 
Olyan meleg van, hogy ettol melegebb ha lesz, azt nem fogjuk konnyen elviselni. Pedig mar ennel is nagyon szenvedunk. En iszom a forro, mentaleveles teat, de izzadok igy is, s nehezen viselem meg a benti huszonX fokot is, hat meg a kinti 35-ot...
Nem feher embernek valo ez.
Enni kinek van kedve??? Fozni meg vegkepp! Sajnalom is parom, mert napi 15orat tolt konyhan es keszit 150 vendegnek minden ebedre es minden vacsorara 5fogasos etket, kis csapata segitsegevel. Ott ugye legkondi nincs, es szerintem az izzadas az egy kutya dolog, kimeriti az embert, az idegeit meg orli rendesen. Megsem ismerek nala nyugodtabb embert.
Imadnivalo kis dragam!
Nos, en nem fozok, mert nem hajt senki, es enni is azt ehetek, amihez epp kedvem szottyan. Nos, nem szottyan, de mikor ehes vagyok, erzem, hogy azon eros gondolatokkal nem lehetek urra, igy valami betevo utan szoktam nezni. Ma ismet belekukkantottam a hutobe, amiben sok dolog nem talalhato. A multkori rucola salata kezdett fonnyadasnak indulni, gondoltam, itt az ido, hogy megmentsem ettol a csunya vegtol. Volt sargadinnye, parmezan, amig mindig van, es sonka (ami eredeti tervem szerint egesz nyaron talalhato lesz a hutoben, a dinnyevel egyutt). Nos, hogy ezekbol hogy lehet szerves egeszt alkotni, roppant egyszeru:
A dinnyet felbe vagtam, aztan kivajtam a magjait, majd szeletekre vagtam, majd eltavolitottam a hejat, es egy par szeletet kockakra apritottam, egybol bele a salatas talba vele. Ehhez hozzaadtam a rukolat, majd krumplihamozoval vagtam ra boven a parmezanbol, es a lelehetvekony sonkadarabokat erre tepkedtem. Majd olivaolajjal es borssal izesitettem. Keveres, fotozas, es ment is a bendobe, es olyan boldogsaggal veregettem a vallam az izletes friss nyari salatam fogyasztasa kozben, hogy kis szivem tulcsordult a boldogsagtol!
Nem recepteskonyvbol neztem, tudom, nagy ordongosseg nincs a dologban, de olyan jol sikerult. Olyan egymassal jol osszeillo izek voltak ott....hogy sokat nem kellett gondolkodjak felette. Csak ugy csuszott lefele! Ez igen!!!





Korulbelul ketperces etel, s nem az elkeszitese csupan, hanem az elpusztitasa is!

Nessun commento:

Posta un commento